ősz

ősz

2014. február 18.

Diószappan

A februári napsütés előcsalogatta az első virágokat. A krókusz az egyik kedvenc virágom, jelzi a tél végét és valóban gyönyörűen mutatnak a virágzó, színes krókusz szigetek a még kies kertben.
A dióleveles - dióolajos szappan ötletét Szappantéka adta, de egy kicsit változtattam a recepten.
Mivel friss diólevelet nem tudtam beszerezni, így szárított formában áztattam be egy adagot olívaolajban, a macerátum egy hónapon át készült. 
A diólevél jótékony hatásai ismertek, főzete gyulladáscsökkentő, antibakteriális, fertőtlenítő és nyugtató hatású. A dióleveleket júliusban, augusztusban érdemes szedni, amikor a zöld levelek már kellően vastagok, de még nem jelenik meg rajtuk a rozsdafolt.
A dióolaj, mely ebben a szappanban superfat-ként szerepel, egy hidegen sajtolt olaj, mely magas Omega-3 és Omega-6 zsírsav tartalma miatt alkalmas enyhe depressziós tünetek kezelésére és jótékony hatású a hiperaktív gyermekek esetében. A hidegen sajtolásnak köszönhetően megtartja a dióbél értékes tápanyagait, rendkívül gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, így kedvezően befolyásolja a vér koleszterinszintjét. Jótékonyan hat a szív- és érrendszerre, és az emberi idegrendszerre. Magas E-vitamin tartalma miatt kiváló bőrápoló és bőrtápláló hatású, alkalmazható a különböző bőrproblémák kezelésére. (irritált, száraz bőr, ekcéma)

A diószappanom receptje a következő: 275 g. kókuszolaj, 450 g. pálmaolaj, 500 g. olívaolaj (ennek a fele diólevél macerátum), 25 g. méhviasz. 
Folyadék: 463 g. desztillált víz (diófőzet még jobb:)
NaOH: 196 g.
Superfat: 30 g. dióolaj, 20 g. avokádóolaj, 12 g. shea vaj.
Pudingosodáskor a macerátumból visszamaradt, ledarált diólevélből tettem bele 1-2 teáskanállal. 
 A szappan illatát jázmin és kubebabors illóolaj adja.

Készítéskor nagyon gyorsan kellett dolgoznom, hamar dermedt a méhviasz miatt. A szappanom viszonylag kemény állagú, nem kopó szappan lesz, ha megérik. Másnap a formából kiszedve szépen lehetett díszíteni, a "nyomdázás" után ilyen lett: